2010. június 27., vasárnap

Ima kérés, öregembereknek....

Értő szívvel.....

Uram! Vigyázz rám, hogy öreg koromban is szerethető legyek!

Fékezz meg túlbuzgóságomban, azt ne képzeljem, hogy nekem minden témához, mindig mondanom kelljen valamit.
Szabadíts meg attól a jószándékú segíteni akarástól, hogy mindig elakarom rendezni mások rendezetlen ügyeit. És ne vegyem zokon, ha beavatkozásnak nevezik az én segíteni akarásomat.

Taníts meg arra, hogyan legyek okosan bölcs, és nem okoskodó.
Legyek mindig kész a szolgálatra, és ha mellőznek is, eltudjam fogadni.
Sok bölcsességet halmoztam fel életemben és nagyon sajnálom, hogy ezt talán nem tudom másoknak tovább adni. Engedj bele törődnöm ebbe is!

Uram. Ugye megérted azt a kérésemet, hogy legalább néhány barátom maradjon mellettem ezekben az utolsó éveimben!
Taníts meg arra kérlek, hogy tudjak hallgatni betegségeimről és nehézségeimről.
Ezek évről évre növekedhetnek és velük együtt nő bennem is hajlandóság vágya is, hogy mindig ezekről beszéljek...
Nem merem azt a nagy kegyelmi ajándékot kérni Tőled, hogy őszinte eggyüttérzéssel tudjam hallgatni másoknak, a betegségeikről szóló folyamatos panaszkodását. Arra kérlek mégis, legalább arra adj erőt, hogy türelmessen végig hallgathassam őket.
Azt sem merem tőled kérni, hogy halványodó emlékezőképességemet erősítsd meg olyanná, amilyen régebben volt. Inkább azt kérem, hogy adj nekem több szerénységet, kevesebb magabiztosságot arra az esetre, amikor előfordul, hogy ugyanarra a történésre, másként emlékezek mint mások.

Ajándékozz meg azzal a csodálatos bölcsességgel, amely beláttatja velem, hogy én is tévedhetek.

Taníts meg arra, hogy előitéletektől és irigységtől mentesen fel tudjam fedezni az utánam következő nemzedékek igazát.

Ajándékozd nekem azt a derűs szabadságot, hogy sok jót tudjak mondani a fiatalokról. Tölts be úgy a te szereteteddel, hogy vénségemben is szívesen szóba álljanak velem az emberek. Tudom, hogy nem vagyok szent, és azt is jól tudom, hogy az öregember örökös zsörtölődése, az ördög munkájának a csúcsteljesítménye.

Engedd,hogy Simeonnal együtt mondhassam :Látták szemeim a tőled küldött Üdvözítőt!
És amikor bölcs szereteted úgy látja, hogy elérkezett az én időm, akkor át is ölelhesselek téged. Ámen.

Isten bőséges áldását kívánom mindenki életére!

Szeretettel:Nagyidai Zsolt Plébános 2009. október 3.

1 megjegyzés: